Nyulászat

 Minden tudnivaló a nyulak szaporításáról. 
A nemek megállapításától kezdve a szülésen keresztűl a leválasztásig.

Nemek megkülönböztetése: A nemiszervek megállapítását 2 hónapos korban végezzük el. Ahoz, hogy megnézzük a nyuszi nemiszervét vegyük ki a ketrecből és tegyük a lábunkra, vagy egy asztalra. Egyik kezünkkel huzzuk fel a nyuszi farkát, másikkal fogjuk a nyuszit. Amikor felemeljük a farkát szépen látható a végbélnyílás és a nemiszerv. A bakok (hímek) nemiszerve távolabb helyezkedik el a végélnyílástól, mint az anyáké (nőstények). Az anyák ivarnyílása hosszúkás, enyhe nyomásra pedig egy picit szétnyílik, míg a bakok ivarnyílása kerek és az enyhe nyomásra egy picike kis hímvessző bukkan elő. 4 hónapos korban már sokkal könyebben megállapíthatjuk a nyúl nemét, mivel a bakok két nagy herezacskóval rendelkeznek, ami nagyon észrevehető, ugyanakkor a bakok pofa szőrzete vastagabb és teltebb arcot rajzoltat ki, míg az anyák arca inkább hosszúkás. 

A hím ivarszerv és a nőstény ivarszerv a végbélnyílással együtt. 
             


Ivarérettség, tenyészérettség:A két fogalom között mindenképpen szükséges különbséget tenni. Az ivarérettség azt jelenti, hogy nőstény nyulunk elkezd érett petesejteket, bak nyulunk pedig megtermékenyítésre alkalmas érett hímivarsejteket termelni. Az ivarérettséget a fiatal nyulak kb. a 4 hónapos korban érik el, de a gyors növekedésű és fejlődési erélyű fajták hamarabb válnak ivaréretté. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy be lehet őket vonni a tenyésztésbe.A tenyészérettség azt jelenti, hogy a nyuszik mindenféle káros és megterhelő utóhatások nélkül el tudják viselni a rendszeres szaporítást, tenyésztést és az ezzel együtt járó rendszeres vemhességet, vehemnevelést, szoptatást. Ha az állatot a tenyészérettsége előtt vonjuk be a tenyésztésbe akkor károsodást szenved, és növekedése is visszamarad a nagy megterhelés következtében. Biztonságosan és problémák nélkül a nyuszikat akkor kezdhetjük el bevonni a tenyésztésbe, ha már elérték kifejlettkori testsúlyuk 78-80%-át. A tenyészérettséget a különböző termetű fajták eltérő korban érik el. 


Fajták közti tenyészérettség, fajták megállapítása:
Kis testű fajták: nőstények 4 hónapos korban, hímek 6 hónapos korban.
(ide tartoznak azok a nyulak, amelyek kifejlettkori testtömege maximum 4 kilogramm, lásd: angoltarka, kis világos ezüst) Habár a kaliforniaiak közép tesű nyuszi, őt is így lehet szaporítani és az új-zélandiaiakat is.
Közép testű fajták: nőstények 6 hónapos korban, hímek 8 hónapos korban.
(ide tartoznak azok a nyulak, amelyek kifejlettkori testtömege maximum 6 kilogramm, lásd: német világos nagyezüst, kaliforniai)
Nagy testű fajták: nőstények 8 hónapos korban, hímek 9 hónapos korban.
(ide tartoznak azok a nyulak, amelyek kifejlettkori testtömege elérheti akár a 8 kilogrammot is, lásd: német óriás)
Törpe testű fajták: nőstények 5-6 hónapos korban, hímek 6-7 hónapos korban.
(ide tartoznak azok azok a nyulak, amelyek kifejlettkori testtömege maximum 2 kilogramm, lásd: oroszlánfejű törpe kosorrú)

Fedeztetés: Fedeztetéskor fontos, hogy az anyát rakjuk be a bakhoz és véletlenül se fordítva. Ez azért fontos, mert az anyák sokkal jobban védik területüket, mint a bakok, így képesek akár rátámadni a bakra is. A bakok pedig az új területüket először elakarják sajátítani és felfedezni, így nem az anyával foglalkoznának. Fedeztetéskor, vegyük mi az itatókat, etetőket, had legyen bőven hely a munkára. A megfelelő időpont nyáron a kora reggel és a naplemente körüli időpont, mivel a melegben nem nagyon bírnak ilyesmivel foglalkozni. Ősszel, télen és tavasszal a délelőtt és a késő délután a legalkalmasabb. A bak megpróbálkozik rámászni az anyára és megtermékenyíteni, ezt lehet először a partnere nem engedi és elkezd szaladgálni a ketrecben vagy elbújik a sarokban. Viszont az is lehet, hogy a bak nem hátulról próbálja megtermékenyíteni az anyát, hanem elölről. Ezekben az esetekben nekünk kell beavatkoznunk. Ha a nőstény elbújik a ketrec sarkába, akkor tegyük át a ketrec közepére, ha a bak rossz oldallal próbálkozik, akkor fogjuk meg a bakot, és helyezzük át az anya hátsójára. Ha az anya engedi a fedeztetést, akkor a farkát felfelé fogja tartani és nem a földhez szorítva.
A megtermékenyítés csak akkor sikeres, ha az anya farka felfelé néz a pároztatás alatt, a him pedig pároztatás után ledől (nem lemászik, leugik, hanem oldalra eldől) az anyáról. Ha látjuk, hogy az anya fekszik, a bak pedig ráugrik, akkor óvatosan felemelhetjük az anya farkát, és akkor biztosan bejutnak a spermiumok. 
A nőstények ivarzása során a nemiszerveik vörösek és duzzadtak. Ilyenkor legalkalmasabbak a pároztatásra.
Az újrafedeztetés a szaporítási ritmustól függ, amit mi döntünk el. Választhatunk az intenzív, félintenzív, félextenzív és extenív szaporítási ritmus közül. 
A házinyúl érdekes sajátossága, hogy a vemhesség alatt - különösen a vemhesség második felében - az anyanyulak nagy arányban párosodnak (15-20. nap között 70, 20-30. nap között 80 %-ban). Emiatt a próbafedeztetés nem alkalmas módszer a vemhesség megállapítására.
1)Intenzív szaporítási ritmus: Alkalmazásakor az anyanyulak szaporodásbiológiai képességének minél jobb kihasználására törekszenek. Ebben az esetben közvetlenül a fialás utáni újravemhesítést alkalmazzák. Erre a szaporítási ritmusra a hibridek, illetve a fajták közül az új-zélandi fehér, kaliforniai és pannon fehér alkalmasak. A közvetlenül  a fialás után történő fedeztetés azért alakulhatott ki, mert a tenyésztők megpróbálták kihasználni az anyanyulak erőteljesen jelentkező ivarzását. Fialás után azonban a vemhesülési arány alacsony (50-60 %), ami a szoptató anyáknál 10-20 % -kal is javulhat. A fialás után egy hónappal újrafedeztetett anyanyulaknak akár 90 %-a is vemhesülhet.Az intenzív szaporítás rendkívül nagy igénybevételt jelent az anyanyulak számára. A már megszületett alom nevelése, valamint a következő vehem kihordása teljesen egy időszakra esik. Ez a nagy terhelés a nyulak teljesítményének bizonyos mértékű visszaesését okozhatja. Ez jelentkezhet az alomlétszám, a születéskori alomsúly csökkenésében, a szoptatás alatti elhullás növekedésében és az anyák koraibb elapasztásában. Ez még az anyanyulak rövidebb hasznos élettartamával is párosul. A közvetlenül a fialás után vemhesült anyák a következő fialás előtt maguktól elapasztanak. A szopós nyulak elválasztása 28 napos életkorban történik. Ehhez feltétlenül meg kell teremteni a tartástechnológiai és takarmányozási feltételeket. Ebben az életkorban választott nyulaknál még bizonyos emésztőenzimek aktivitása alacsony, kicsi a testsúlyuk, gyenge az ellenállóképességük. A hízlalás alatti  elhullás emiatt magasabb, mint a 35 vagy 42 napos korban választott társaiké. Összességében elmondható, hogy a közvetlenül fialás után és a fialás utáni 10-12. napon újrafedeztetett anyanyulak termelési eredményei között nincs szignifikáns különbség.  Ezért üzemi körülmények között az utóbbi alkalmazása indokolt inkább.
2)Félintenzív szaporítási ritmus: Az anyanyulakat a fialás után 10-12 nappal fedeztetik. Nagyüzemi telepeken ezt a módszert használják a leggyakrabban.
3)Félextenzív szaporítási ritmus: Ennek esetén a fialás és az újratermékenyítés között kb. 21 nap telik el. 
4)Extenzív szaporítási ritmus: Ennek esetében az anyákat a fialás után egy hónappal vagy még később fedeztetjük újra. 


Vemhességi időszak:A vemhesség első két hetében inkább a minőségi változások sorozata követi egymást, az intenzív növekedés kb. a 16.napon veszi kezdetét. A vemhesség második felében ugyanis a 0,5-1 gramm súlyú magzatok egyre gyorsuló ütemben nőnek és a fialáskor már 50-60 grammosak. Az újszülött nyulak testsúlya között almon belül is jelentős eltérések adódhatnak. A középnagytestű fajtáknál a születéskori súly általában 25 és 100 g között változik, leggyakoribbak az 50 és 65 g közötti egyedek. A 35 g alatti testsúllyal születettek általában életképtelenek, de még a 35 és 40 g közé eső újszülötteknek is csak fele éri meg a 21 napos életkort. 40-45 g körülire becsülik azt a születéskori testsúlyt, amely alatt a túlélés esélye kritikus. A placenta tömege viszont a vemhesség 24. napjáig fokozatosan növekszik, majd ezután a fialásig viszonylag változatlan marad a mérete.A magzatok egyedi testsúlya összefüggésben van létszámukkal és a méhen belüli elhelyezkedésükkel. A súlyuk függ az adott pozícióban a méh vérellátásától és a rendelkezésükre álló hely nagyságától. Francia kutatók a petefészekhez közeli pozíciót találták a legkedvezőbbnek, a méhszájhoz közel eső utolsó előttit pedig a leghátrányosabbnak. A méhszáj mellett ismét az átlagoshoz közeli egyed helyezkedik el. A házinyúl átlagos vemhességének időtartama 31-33 nap. A szórás 29-35 nap között változik.. A vemhességi idő hossza független attól, hogy az anyanyulat reggel, vagy este termékenyítik. A fialás időpontját az éjjelek és nappalok váltakozása befolyásolja. A fialás leggyakrabban éjfél körül, míg a legritkábban a világos időszakban, kora délután fordul elő. Ezért a vemhesség hossza részben független attól, hogy a termékenyítés a nap melyik részében történik. A vemhességi idő függ a fialások sorszámától. Az első és a tizedik fialás között egyre hosszabb a vemhesség. A tejtermelés és a vehemnevelés nagyon megterheli az anya szervezetét. Ennek ellenére a szoptatott nyulak száma nem, a vehem nagysága azonban szoros kapcsolatban van a vemhességi idő hosszával. A népesebb almok általában 1-2 nappal előbb, a kisebbek pedig később születnek meg. A 29. nap előtti fialás esetén vetélésről beszélünk. Az éretlen magzatok általában halva jönnek a világra. 34 napnál hosszabb vemhesség esetén a túlhordott nyulak kissé szőrösek, életjelet nem mutatnak. A túlhordás megelőzése céljából, a fialás szinkronizálása érdekében 3-5 NE Oxitocin injekcióval a fialás megindítható. Ekkor fokozott ellenőrzés és felügyelet szükséges, mert a fialás néhány percen belül elindul és ezek az anyanyulak általában a ketrecben szétszórják fiókáikat. Az újszülött nyulakat gyorsan a fészekbe kell tenni, különben rövid idő alatt kihűlnek és elpusztulnak.
A vemhesség 25-26. napján ajánlatos az ellető ládát vagy keretet beszerelni, és a vehem építéshez nyulunknak finomszálú réti szénát vagy puha faforgácsot kell biztosítani. A behelyezés előtt minden alkalommal fertőtlenítsük ki a keret helyét és magát a keretet is majd jól szárítsuk meg. Nem célszerű a keretet illetve ládát a megadott időponttól sem előbb sem utóbb betenni, mert a korai elhelyezés egyrészt csak gátolja a már amúgy is nehezebben mozgó anyát, másrészt pedig megeszi a fészeknek szánt szénát illetve beszennyezi azt. Későbbi behelyezésnek az lehet a hátulütője, hogy az anya esetleg nem fészkel bele.
A vemhesség utolsó 10 napjában ajánlatos elkezdeni szépen fokozatosan az anyát répával és/vagy almával etetni. Valamin a sóska és gyermekláncfü tisztán adható nekik fokozatosan és legalább 6 óra száradás után.

 
Fialás: A nyulak általában egyszerre születnek meg, de előfordul, hogy megszakításokkal 2 vagy 3 nap alatt jönnek világra. Ha az első nyulak halva születnek és emiatt nem serkentik az anyanyúlban az oxitocin felszabadulását, a fialás megszakadhat és csak a következő nap folytatódik.A fialás után az anyanyúl elfogyasztja a placentát, esetenként a halva született magzatokat is. Az újszülött nyulak csupaszon, vakon, süketen jönnek világra, életbenn-maradásuk teljesen az anyjuk gondoskodásától, tejtermelésétől függ. 4 napos korukban kezd a szőrük nőni és kb.10 naposak, amikor a szemük kinyílik.
Hagyjuk a nyulat nyugodtan, ne hangoskodjunk a fialós napon az anya közelében, mert ingerülten kárttehet a nyulaiban. 
Fontos, hogy a szoptatási idő alatt, ami naponta egyszer van 8-10 óra körül minden reggel. Tehát a szoptatási idő alatt ne zarvajuk az anyát!

Fialás után: Folytassuk az anya zöldésgekkel, gyümölcsökkel való etetését. Fontos tudnivaló, hogy amit a kicsik az anyatejjel megkapnak, ahoz felnőttk orukban jobban hozzászoknak. Miután az anyanyúl megfialt, át kell vizsgálni a fészket. A halva született, illetve gyenge kisnyulakat el kell távolítani onnan. Különösen fontos ez a nyári melegben.Az ideges vagy először fialt anyák gyakran hiányos fészket készítenek. Előfordul, hogy egyáltalán nem tépnek szőrt. Ekkor ezt a műveletet a tenyésztőnek kell elvégeznie. A gondozó egyik kezével rögzíti a nyulat, a másik kezével pedig a toka és a has tájékáról óvatos mozdulatokkal szőrt tép. Egy kisebb csomó szőrt megfogva, enyhén húzva néhány másodperc múlva elválik. Az anyanyúl ezután legtöbbször már megtépi magát is. A nyúltenyésztőknek tisztában kell lennie két fogalommal. Ezek a dajkásítás és az alomkiegyenlítés. A házinyulak faji sajátossága, hogy rendkívül könnyen lehet a kisnyulakat dajkaságba adni. Ritkán fordul elő az idegen kisnyulak elutasítása. Az anyanyúl színtől és mérettől függetlenül elfogadja az áthelyezett kisnyulakat. Az idegen szag jelenthet esetleg gondot. Ennek elkerülésére néhány óra időtartamra ki kell zárni az anyanyulat a fészekből. Ez alatt a fiókák átveszik az idegen fészek szagát. A dajkásítást a fialás után mihamarabb célszerű elvégezni. A kívánatos az, hogy a befogadó és a dajkaságba adott nyulak életkora között minél kisebb legyen a különbség. A nagy létszámú almokban világra jött nyulak születési súlya kicsi. Dajkásításkor a nagyobb, életképesebb egyedeket kell áthelyezni, ezzel is növelve azok túlélési esélyeit. Ezt az árutermelő telepeken alkalmazzák, ahol a minél több nyúl felnevelése a cél. A tenyésztelepeken viszont inkább a gyengébb fiókákat dajkásítják. Ezeknek ugyan rossz a túlélési arányuk, de az erősebb nyulakat saját anyjuk neveli fel. Dajkaságba adás előtt meg kell vizsgálni mind a dajkaságba adó, mind a dajka anyanyulat is. Előfordul, hogy az anyanyúlnak tejmirigygyulladása van és a fellépő tejhiány miatt kellene dajkásítani a fiókáit. Ekkor azonban a kisnyulak könnyen átvihetik a dajka anyára a betegség kórokozóit. Emiatt mindenképpen alaposan mérlegelni kell a dajkásítás lehetőségét. Az alomkiegyenlítés azt jelenti, hogy minden anyanyúl alá hasonló számú (pl.: 7-9 db) kisnyulat tesznek. A népesebb (10 fölötti) almokból a kisebb almokhoz helyeznek át nyulakat, azaz dajkásítják őket. Iparszerű telepeken ezt a módszert általánosan alkalmazzák.  Sőt egyes nyúltelepeken a fialás után kb. két hétig folyamatosan figyelik a kisnyulak tápláltságát. Ehhez feltétlenül szükséges a napi egyszeri szoptatás, illetve az anyanyulaknak kizárólag a szoptatás idejére történő fialtatóládába engedése. A reggeli órákban végzett szoptatáskor gondozók egyszerre csak egy kisebb csoport anyanyulat engednek be a fialtatóládába szoptatni. A szoptatás után pedig ellenőrzik a kisnyulak tápláltságát. Amennyiben az alomban található éhező, kevésbé jól táplált kisnyúl, úgy azt egy másik anyával is megszoptatják. A második szoptatás után a fióka ennek az anyának a fészkében marad. Mivel nagy a szopósnyulak mozgatása a fialtatóistállón belül, ezért a telepnek feltétlenül mentesnek kell lennie a jelentősebb fertőző betegségektől.

Leválasztás: Legmegfelelőbb a nyuszikat 2 hónapos korban leválasztani az anyjuktól, de ha gazdaságosabban szeretnénk csinálni, már 1,5 hónapos korban is leválaszthatók. Fontos, hogy az anyát kell elvenni a kicsiktől és nem a kicsiket az anyjuktól. Igy a kicsiket nem fogja nagy trauma érni anyjuk elvesztésekor. A leválasztás után az anya visszakerül a régi fiókjába, a kicsik a leválasztás után 1 hét múlva nemenként elkülöníthetőek és kivehetők a fialós fiókból. A fialós fiókunkat alaposan fertőtlenítsük le, mielőtt új anya kerülne oda fialni. 


Leválasztás után: A kicsiket 2,5 hónapos koruktól 5 napon keresztül itassuk vitaminnal dúsított vízzel, majd 1 nap szünetet tartva 5 napig itassuk Trisulmix porral (1 kávéskanálnyi 1 liter vízre). Fontos, hogy a 2,5-3,5 hónapos korukban csak száraz szénát, takarmányt és tápot kapjanak a felfúvódás elkerülése miatt, mivel ebben az időszakban nagyon gyakori az elhulást, ezért fontos betartani ezeket az általám kiemelten ajánlott dolgokat.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat